Építménymaradványok

Építménymaradványok a korábbi építmények megmaradt részei, amelyek a szerkezetek maradványait, nyomait, illetve vakolat- és díszítő elemeit foglalják magukba. Gyakran előfordulnak történeti települések, ásatások, bontási vagy rekonstrukciós munkálatok során, és fontosak jellegzetességeik, funkcionalitásuk és koruk megértéséhez. A kifejezés főként az alapfalak, falazat, födémnyomok, alaptestek és oszlopnyomok összességére utal, de ide sorolhatók díszítő maradványok is, például mozaikok, vakolat- vagy falfestmények.

Fajtái közé tartoznak a szerkezeti maradványok (alapfalak, falak, födémek, lépcsők), a díszítő maradványok (vakolatdarabok, mozaikok, faragványok) és az anyagmaradványok (tégla- és kőtömbök, fa, vas, kerámia). A maradványok alapján meg lehet állapítani egy épület elrendezését, funkcióját, építési technikáit és időbeli beosztását, és hozzájárulhatnak a város vagy település történeti képeinek felvázolásához.

A feltárás és vizsgálat során a maradványokat részletesen dokumentálják: felmérik az elhelyezkedést, készülnek alaprajzok, fotó- és méretadatok, emellett rétegzettségi vizsgálatokkal követik a régebbi és újabb építési fázisokat. A digitalizálás (fotogrammetria, 3D modellezés) és a régi-új leletek összekapcsolása lehetővé teszi a rekonstruált tervvázlatokat és történeti összefüggések megértését.

Megőrzése és védelme jogi és szakmai kérdés: sok országban kulturális örökség részét képezik, védelmük jogi eszközökkel és konzervációs intézkedésekkel biztosított, mivel a maradványok gyakran fokozott kockázatnak vannak kitéve a lerombolás vagy időjárás miatt.