tanuló

Tanuló a magyar nyelvben olyan főnév, amely egy személyt jelöl, aki tanulásban vesz részt. Általában oktatási intézményekben tanulókat érint, például iskolában vagy szakképzésben, de a kifejezés kiterjedhet arra a személyre is, aki tudás vagy készség elsajátításába kezd. A tanuló szót gyakran használják a diák mellett; a diák inkább a fiatalabbak iskolai szerepére utal, míg a hallgató a felsőoktatásban részt vevőkre vonatkozik. A tanuló hangsúlyozza a tanulási folyamatot, és különböző korú és kontextusú tanulókra vonatkozhat.

Etymológia és használat: a tanuló a tanulni (to learn) igéhez képzett -ó képzőjű főnév. Formálisan előfordulhat olyan kifejezésekben, mint a tanulói közösség vagy a tanulói jogok. A plurális alakja tanulók; a birtokos alakok például tanulója, tanulóink. A tanuló szó általában semleges nemű, és a kontextus határozza meg a nemi vonatkozásokat vagy annak hiányát.

Szakmai vagy gyakorlati kontextusban a tanuló kifejezés arra is utalhat, hogy valaki egy szakmát tanul vagy gyakorlati képzésben vesz részt; ebben a környezetben pedig gyakrabban használják a tanonc kifejezést, de a jelentés részben felcserélhető.