téglalap

Téglalapnak nevezzük azt a négyszöget, amelynek minden belső szöge 90 fok. Ennek köszönhetően a szemközti oldalai párhuzamosak és egyenlőek.

Az oldalhosszak legyenek a és b, ahol a hosszabb és a rövidebb oldal határozza meg a szemközti oldalakat. A téglalap átlói egyenlőek és felezik egymást, vagyis a középpontban találkoznak és ugyanolyan hosszúak.

A téglalap területe A = a·b, a kerülete P = 2(a + b). Az átlók hossza d = sqrt(a^2 + b^2). Ez a kifejezés a téglalap oldalainak hosszából adódik, amikor a Pitagorasz-tételt alkalmazzuk.

Ha a = b, a téglalap négyszög a négyzet. A négyzet egy speciális téglalap, amelyre minden oldal egyenlő és minden szög 90 fok.

A téglalap a paralelogrammák közé tartozik, mivel szemközti oldalai párhuzamosak. Síkbeli elhelyezkedésében két szimmetria-tengellyel rendelkezik (a hosszabb és a rövidebb oldal felezőpontján átmenő) és 180 fokos forgási szimmetriával bír.