szólásmondás

Szólásmondás a magyar nyelv hagyományos közmondásainak gyűjtőfogalma, amely rövid, állandósult mondatokban közvetít általános igazságokat, erkölcsi tanácsokat vagy gyakorlati útmutatásokat. A szólásmondások közé tartoznak a közmondások, szállóigék és mondások, amelyek gyakran metaforikusak, képi kifejezők és feszes retorikai szerkezetűek. Gyakran szájról-szájra terjedtek, és többnyire tömör, fogós megfogalmazásúak.

Eredetük részben az évszázadok óta élő mezőgazdasági és polgári élet tapasztalataiban gyökerezik, de történelmi érintkezésekkel (latin, német, szláv nyelvek hatásai) is alakultak. A formájuk lehet gyakran rövid, párhuzamos gondolatsor vagy metaforikus hasonlat; előfordul az alliteráció, rím vagy párhuzam.

Használatuk célja: eligazítás és közösségi normák erősítése, tanácsadás vagy ironikus megjegyzések kifejezése a mindennapi beszédben, irodalomban és közbeszédben egyaránt. A hagyományos szólásmondások továbbélnek a pedagógiai szövegekben, a népmesékben és a politikai retorikában is.

Kutatásuk és nyilvántartásuk fontos forrás a magyar nyelv és kultúra megértéséhez. Szótárakban, néprajzi gyűjteményekben és nyelvészeti vizsgálatokban maradandó helyet foglalnak el, mint a kollektív tapasztalatok és értékrendek tükrei.