levezetéseket

Levezetés, levezetéseket a magyar nyelvben többféle értelemben használják. Legáltalánosabb jelentései közé tartozik a fizikai vagy műszaki kivezetés, elvezetés, továbbá a gondolati érvelés vagy bizonyítás menetét jelölő kifejezés. A szó a vezetésből képzett, az előtag le- a ki- vagy elvezetést jelöli.

Matematikában és logikában a levezetés a bizonyítás lépéseinek sorozata: adott axiómákból és definíciókból kiindulva mutatják be egy állítás igazolását. A levezetést általában lépésenként közlik, igazolásokkal és szükség szerint átalakításokkal. A gyakorlati szemléletben feltehetően különbséget tesznek a közvetlen és a indirekt levezetés között.

Technikai kontextusban a levezetés utat jelent az energiának, töltésnek vagy víznek; például az elektromos rendszerekben a töltés levezetése védelmi úton keresztül történik, vagy a víz- és csatornarendszerekben a levezetés a víz megfelelő befogadóba irányítását szolgálja. Levezető út vagy vezeték biztosítja a biztonságos és hatékony ki- vagy elvezetést.

Általános érvelésben a levezetés a gondolatmenet végrehajtása: az állítások közötti logikai összefüggések és bizonyítási lépések bemutatása. A kifejezés gyakran előfordul szakkönyvekben, tanulmányokban és problémamegoldó szövegekben.

Etymológia: a levezetés szó a vezetés szóból ered, az előtag le- a ki- vagy elválasztás jelentést ad.