közgazdaságtanon

A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozó tudomány, amely a termelés, elosztás és fogyasztás folyamatainak törvényszerűségeit vizsgálja. A gazdasági döntések mögött álló motivációk, erőforrások korlátozottsága és arányos elosztása központi kérdés. A tárgyalt jelenségek között megtalálhatók a piacok működése, árak alakulása, financiális és fiskális politikák hatásai, valamint a gazdasági növekedés és fejlettség különbségei.

A közgazdaságtan fő ágai közé tartozik a mikroökonómia és a makroökonómia. A mikroökonómia a háztartások és vállalatok döntéseit, a termékek és erőforrások piacainak működését vizsgálja, míg a makroökonómia a gazdaság egészére kiható aggregált jelenségeket elemzi, például a növekedést, inflációt és munkanélküliséget. Emellett fontos eszköztárat adnak a statisztikai és matematikai módszerek, köztük az econometria és a gazdasági modellezés, amelyekkel empirikus bizonyítékokat és előrejelzéseket készítenek.

Történetileg a közgazdaságtan a klasszikus közgazdaságtantól kezdve a neoklasszikus és keynesi irányzatokon át a modern, viselkedés- és intézménytudományi megközelítésekig fejlődött. Alkalmazása széles: állami politika formálása (adóztatás, kiadások, monetáris politikák), vállalati döntéshozatal, nemzetközi kereskedelem és fejlesztéspolitika. A tudomány folyamatosan bővíti eszköztárát és alkalmazási területeit a gazdasági valóság változásainak megfelelően.