fájlneveket

Fájlnevek vagy fájlnév-sorok alatt a számítógépes rendszerekben a fájlok azonosítására szolgáló szöveges címkéket értjük. A név gyakran utal a fájl tartalmára vagy rendeltetésére, és része az elérési út teljes formájának. A névben általában a fájl kiterjesztése is szerepel, amely a fájl típusát és a hozzá tartozó programot hivatott segíteni.

A kiterjesztés a fájl tartalmának kontextusát jelzi (például .txt, .png, .docx). A név hossza és a kiterjesztés együtt meghatározza a fájl elnevezési lehetőségeit. A legtöbb fájlrendszerben a név hossza 255 karakter körül van; a teljes elérési út hossza a rendszerétől függően eltér. Bizonyos karakterek tiltottak vagy speciális jelentéssel bírnak: Windowsban például < > : " / \ | ? * karakterek nem megengedettek, a név elején vagy végén pedig gyakran szóköz sem. Emellett a CON, PRN, AUX, NUL és hasonló nevek rendszerfájlokként kezelhetők. UNIX-szerű rendszereken a '.' és '..' speciális jelentéssel bírnak; a többi ASCII/Unicode karakter általában megengedett.

Platformok közötti különbségek a fájlnevek kezelésében jelentkeznek: Windowsban a visszléc (\) az elválasztó, POSIX rendszereken a per jel (/). A fájlnevek kódolása is eltérő lehet: Windows nagy részben UTF-16, míg Linux/Mac rendszerek általában UTF-8 használatát írják elő. Emiatt érdemes hordozható és egységes neveket választani, különösen fájlok megosztásakor.

Gyakorlati szempontból a jó fájlnevek legyenek leíróak, konzisztensen formázottak, kerüljék a felesleges szóközöket és speciális karaktereket, és lehetőleg egyértelmű, kereshető információt adjanak. Verziózás vagy dátum megjelölése segíthet a rendezésben.

Összegzésként a fájlnevek alapvető eszközök a fájlok gyors megtalálásához és rendszerezéséhez, ezért fontos a platformspecifikus korlátok és a jó gyakorlatok figyelembe vétele.