decomposabilitást

Decomposabilitás, vagy decomposability, egy rendszer, probléma vagy adatszerkezet azon tulajdonsága, hogy kisebb, viszonylag független részekre bontható. A bontás révén a részletek külön vizsgálhatók, a tervezés pedig modulárisabbá válik, könnyebben kezelhetők a komplexitások, és lehetőség nyílik párhuzamos feldolgozásra vagy újrafelhasználásra.

A decomposabilitás több területen értelmezhető. Matematikában és számítástudományban előfordulhat, hogy egy függvényt vagy problémát úgy lehet felbontani, hogy a részek egymástól függetlenül vagy részben egymásra épülve oldhatók meg. Mátrixok esetében megadható olyan permutáció, amellyel blokkdiagonális vagy blokkstruktúrájú formát lehet elérni. Grafelméletben egy összetett hálózat felbontható részhalmazokra, amelyek belső kapcsolatai erősebbek a külső kapcsolatoknál.

A gyakorlatban a decomposabilitás a szoftverfejlesztésben és rendszermérnökségben különösen fontos. Olyan architektúrák terjedtek el, amelyek modulárisak és jól definiált interfészekkel rendelkeznek, így könnyebb karbantartani, tesztelni és bővíteni a rendszert, illetve lehetővé válik a párhuzamos fejlesztés.

Előnyök közé tartozik a növekvő skálázhatóság, a reusability és a könnyebb érthetőség. Kihívást jelenthet a túlzott bontás költsége és az összefüggések koordinációja; a decomposabilitás mértéke a problémától és afüggőségi struktúrától függ. Kapcsolódó fogalmak a modularitás, a komponálhatóság és a decoupling.