bosonoknál

Bosonok olyan részecskék, amelyek spinje egész számú, és ezért Bose–Einstein statisztikát követnek. Ennek köszönhetően több boson is megoszthatja ugyanazt a kvantumállapotot, amit a fermionok esetében a Pauli kizárási elv megtilt. A bosonok ezért alapvető szerepet játszanak a koherens jelenségekben és a kölcsönhatások leírásában.

A bosonok két fő kategóriája van: elemi és összetett bosonok. Elemi bosonok például a foton (elektromágneses kölcsönhatás mediátora), a gluon (az erős kölcsönhatás mediátora), a W± és Z0 bosonok (a gyenge kölcsönhatás mediátorai), valamint a Higgs-bozon, amely a tömeg eredetét összekapcsoló mechanizmus része. Összetett bosonok közé tartoznak a pionok és kaonok (mészes részecskék, quark–antiquark kötése), illetve makroszkopikus rendszerek, például a helium-4 atom is boson.

A bosonok általános tulajdonsága, hogy kollektív állapotokban is megfordulhatnak egyszerre. Ezt használják ki például a Bose–Einstein kondenzációban ultracold gázoknál és a lézeres koherenciában, ahol sok részecske osztozik egyetlen kvantumállapotban. A bosonok nélkülözhetetlenek a standard modellben: a távolságokat és kölcsönhatásokat leíró részecskéket és jelenségeket ők közvetítik vagy meghatározzák, a kvantumtechnológiákban pedig a koherencia és az erős fényforrások alapját képezik.