bomlását

A bomlás olyan folyamat, amely során egy anyag összetétele vagy szerkezete jelentősen megváltozik, gyakran egyszerűbb vegyületekre vagy elemekre bomlik, vagy idővel lebomlik. A kifejezés több területen használatos: kémiai bomlás, biológiai bomlás és radioaktív bomlás.

Kémiai bomlás alatt olyan reagálási folyamatokat értünk, amelyekben egy vegyület más anyagokra bomlik. Például a kalcium-karbonát hő hatására CaO-ra és szén-dioxidra bomlik, vagy a hidrogén-peroxid katalizált bomlása során víz és oxigén keletkezik.

Biológiai bomlás, vagy lebomlás, olyan folyamat, amelyben szerves anyagokat mikrobák, gombák és más élő szervezetek bontanak le. Ennek során a tápanyagok visszakerülnek a körforgásba. A bomlás ütemét befolyásolja a hőmérséklet, a nedvesség, az oxigén jelenléte, a pH és az anyag összetétele. A végtermékek közé tartozik a szén-dioxid, metán, valamint humuszanyagok.

Radioaktív bomlás alatt az instabil atommag átalakul stabilabbá, miközben részecskéket és energiát bocsát ki. Jellemzője a felezési idő, azaz az idő, amely alatt a kezdeti mennyiség fele elbomlik. Gyakori típusai az alfa-, beta- és gamma-bomlás.

Összegzésként a bomlás soktényezős fogalom, amely kémiában, biológiában és fizikában is alapvető szerepet játszik a szerkezetek megváltozásában és az anyagcserében.