atomról

Az atom a kémiai reakciók alapvető egysége. Egy atom három fő részből áll: a magból és az elektronfelhőből, amely a mag körül helyezkedik el. A magban a pozitív töltésű protonok és a semleges neutronok együtt adnak tömeget és töltést. A protonok száma, az úgynevezett rendszám (Z), meghatározza az elem identitását. Az azonos Z-hoz tartozó atomok különbözhetnek tömegszámban (A), amely a protonok és neutronok számának összege. Izotópok léteznek: azonos Z, de eltérő neutronok száma.

Az elektronok negatív töltést hordoznak, és a mag körül elektronfelhőben helyezkednek el. Az elektronok száma kiegyenlítheti a protonok számát, így az atom elektromosan semleges lehet. Az elektronok energiaszintjei kvantummechanikaiak, és a legkülső elektronhéjak elrendezése határozza meg az atom kémiai tulajdonságait. Ennek alapján rendezik az elemeket a periódusos rendszerben, amely Z szerint csoportokra és periódusokra osztja az elemeket.

Az atomokat különböző kötések kapcsolják egymáshoz, így alakítva molekulákat és anyagokat: kovalens, ionos és fémes kötések. A modern atomelmélet kvantummechanikán alapul, amely a elektronokról szóló valószínűségi felhőket írja le, nem szilárd pályákat.

Összegzésként az atom az anyag szerkezeti és funkcionális egysége: belső szerkezete meghatározza a kémiai viselkedést, a periódusos rendszer felépítését és a kötések formáját.