anyagokmolekulák

Anyagokmolekulák kifejezés alatt általában az anyagok alapvető kémiai egységeit, a molekulákat értjük, amelyek atomokból kapcsolódnak össze kémiai kötésekkel. A molekula szerkezete és kötései határozzák meg az anyag makroszkopikus tulajdonságait, például olvadás- és forráspontot, oldhatóságot, mechanikai és elektromos viselkedést.

A molekulák kialakulhatnak kovalens, ionos, fémes vagy gyenge interakciókon (például hidrogénkötés, van der Waals-erők) keresztül. Egyszerű példák a vízmolekula (H2O), a szén-dioxid (CO2) és az oxigén (O2); összetettebb rendszerek közé tartoznak a polimerek és a biomolekulák, mint a fehérjék és nukleinsavak. A szerkezet térbeli elrendeződése — kötési szögek, kötéstávolságok, konformációk — döntő a reaktivitás és funkció szempontjából.

A molekulák vizsgálatára számos módszer létezik: spektroszkópiai technikák (IR, UV–Vis, NMR), röntgendiffrakció, tömegspektrometria és mikroszkópos eljárások. A molekulamodellezés és molekuláris dinamika számítással is segíti a megértést és az anyagtervezést. Az anyagtudomány, kémia, biokémia és gyógyszerkutatás területein a molekuláris szerkezet ismerete nélkülözhetetlen a kívánt tulajdonságok és funkciók kialakításához.