algavirágzáshoz

Az algavirágzás olyan vízben zajló ökológiai jelenség, amely során rövid idő alatt nagyszámú algafaj szaporodik, gyakran megváltoztatva a víz színét, ízét és összetételét. A jelenségre leggyakrabban a tápanyagok túlzott beáramlása és a meleg, napfényes időszak jellemző, ezért különösen gyakori zöld és kékalgákban (cianobaktériumok) bekövetkező tömeges növekedés formájában, illetve más mikroszkopikus algacsoportok részvételével is előfordulhat.

Okai közé tartozik a víztestekbe érkező nitrogén- és foszfortúlmennyiség, a hosszú nappalos időjárás, a víz stagnálása vagy rétegződése, valamint az időjárási szélsőségek és a környezeti szennyezőanyagok bejutása. A micro- és makroalgák kifejezetten úgy alakíthatják a vízminőséget, hogy a szennyezés és a hőmérséklet együttese toxintartalmú HAB-okat (különösen kékalgás algavilágzást) eredményezhet.

A HAB-ok közé tartozó toxikus fajok mikrocisztinokat, anatoxinokat vagy saxitoxinokat termelhetnek, amelyek emberre és állatra nézve is veszélyt jelenthetnek. Emellett a jelenség kellemetlen ízt és szagot okozhat a vízben (geosmin, 2-metil-izoborneol), és oxigénhiányt idézhet elő a víztestek mélyebb rétegeiben, ami negatívan hat a halakra és más élőlényekre. Gazdasági és rekreációs szempontból is problémákat okozhat a fürdés, halászat és ivóvíz készletek védelmében.

Megfigyelés és kezelés terén a megelőzés a leghatékonyabb eszköz: a tápanyag-beáramlás csökkentése, szennyvíz- és csatornahálózatok korszerűsítése, környezeti védelmi intézkedések. A monitoring magában foglalja a vízminőség mérését, mint például a chlorophyll-a és phycocyanin szint követését, mintavételezést és távérzékelést. Szükség esetén ideiglenes felhasználási korlátozások alkalmazhatók.