Alapszókincs

Az alapszókincs a nyelv leggyakoribb és legfontosabb szókészlete, amely a mindennapi kommunikációhoz nélkülözhetetlen. Általában a beszéd- és írott szövegek leggyakoribb szavait foglalja magában, ezzel lehetővé téve a gyors megértést és a beszéd alapvető szervezését. A fogalom mérete és összetétele nyelvenként és kutatási megközelítésenként eltérő, de közös jellemzője, hogy alapvetően befolyásolja a nyelvtanulást és az olvasási‑írási készségek fejlesztését.

A lista összeállításának módja többféle lehet: gyakran frekvenciaalapú, korpusz- vagy pedagógiai megközelítés alapján készül. A core rész általában magában foglalja a funkcionális szavakat (névmások, elöljárók, kötőszók) és a mindennapi témákat érintő leggyakoribb főnevek, igék és melléknevek egy részét. Konkrét szólisták országonként vagy intézményenként változhatnak, és lehetnek rövidebb vagy szélesebb körűek. A gyakorlatban gyakran a leggyakoribb szóképet rangsorolják, hogy a tanulók a legnagyobb hatású szavakat tanulják meg először.

A felhasználása széles: oktatásban a tanuló és olvasási készségek fejlesztésének alapja, nyelvtanulásban pedig gyors kommunikációt és megértést biztosít. A megértéshez azonban a teljes nyelvi eszköztárra szükség van; az alapszókincs kiindulópontot ad, de a kiegészítő lexikon és kontextusfüggő jelentések fontosak a folyékony használathoz.