összefüggésének

Összefüggésének egy magyar nyelvű szóalak, amely az összefüggés főnévből képzett ragozott forma. Az alapfőnév, összefüggés, jelentése kapcsolat, viszony, koherencia vagy kontextus; az összefüggésének alak tipikusan birtoklást vagy viszonyt kifejező környezetben fordul elő, és olyan szerkezetekben használják, ahol az „összefüggés” valamely más elemhez vagy jelenséghez való viszonyát írják le (például „a jelenség összefüggésének feltárása”).

A szó morfológiája a magyar nyelv agglutináló jellegére épül: az alapfőnévhez toldalékok kapcsolódnak, amelyek grammatikai viszonyokat és birtoklást jelölnek. Nyelvi környezetben gyakori elôfordulása kutatási, tudományos és általános szövegekben tapasztalható, ahol összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat vagy kontextuális kapcsolódásokat elemzik.

Etymológiai szempontból az összefüggés összetevői az össze- („együtt”) és a függ- (függés, kapcsolat) elemekre vezethetők vissza, a szó jelentése az együtt való kapcsolódás, kölcsönös függés hangsúlyozására irányul. Kapcsolódó alakok például összefüggés, összefüggése, összefüggések; stilisztikailag formális és köznyelvi szövegekben egyaránt használatos.